...Elért az Ősz és súgott valamit,...

Márpedig ha az ősznek közölnivalója van, nemcsak a ruhatárunkat kezdjük el lecserélni, és vesszük elő a melegebb darabokat, hanem végre a nyári hőség után előkerülhetnek a Glencairnek is, hogy a hűvösebb estéken újra kortyolhassuk kedvenc whiskyjeinket. A szezon kezdetéhez megfelelő alapot ad az évente megrendezett budapesti Whisky Show, amelyen az elmúlt egy év megjelenései közül elsőként kóstolhatjuk meg a magyarországi piacra is eljutó tételek nagy részét, találkozhatunk a lepárlók küldötteivel, beszélgethetünk márkaképviselőkkel és természetesen beülhetünk a jobbnál jobb masterclassokra is.

A Budapest Whisky Társaság is ellátogatott a rendezvényre, jöjjön tehát úgy, ahogy mi láttuk

A hétvége mindkét napjára jutott látni-, beszélni- és kóstolnivaló bőven, azonban a felkészült rajongóknak viszonylag nehéz volt megszervezniük a saját menetrendjüket, ugyanis sajnos idén - ahogy az utóbbi időben többször is előfordult - a masterclassok kihirdetésének napjára az elővételes belépők szinte teljesen elfogytak. A már előzetesen is teltházasnak tűnő rendezvényre a helyszínen már csak pár belépő maradt. Igy fordulhatott elő az, hogy a masterclassokat illetően kiválóra sikerült vasárnapra kevesebben tudtunk elmenni, mint amennyien szerettünk volna. Utólag megfelelő stratégiának tűnt az elővételes jegyeket gondolkodás nélkül megvenni mindkét napra, és a felesleges jegyeket inkább utólag továbbadni, ami ugyan megoldás, de korántsem tökéletes.

A belvárosi Corinthia Hotel idén is megfelelő környezetet biztosított a vendégek számára és előkelő környezetben teltek meg a termek a kiállítók standjai körül, amelyek közül az egyik legszembetűnőbb a Springbank (J&A Mitchell & Company) hiánya volt. Az év korábbi részében a WhiskyNet Kilkerran kóstolóján beszélgettünk a cég  képviselőjével, Cara Wilsonnal, és már akkor előre jelezte, hogy az idei év kimarad. Sőt, várhatóan csak kétévente jönnek majd el, úgyhogy a Springbank rajongók véssék be ezt  a jegyzetfüzetbe. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy Springbank nélkül maradt volna a show, a WhiskyNet standjánál rendkívüli sebességgel ürült ki az idei 21 éves egy palackja. Ha jól hallottuk, vasárnap már nem is volt kóstolható, tehát az igény az nem csekély!

A központi, WhiskyNet-terem idén is hozta a megszokott minőséget, a szokásos nevek - úgy mint pl a Glenfarclas, Arran, Loch Lomond, Nikka, Kavalan - mellett az Atom Brands whisky-részlege a That Boutique-y Whisky Company, a Morrison & Mackay Cárn Mór palackjai és Bert Bruyneel az Asta Morris brand tulajdonosa is kapott egy-egy külön kis sarkot, amik üde színfoltot jelentettek a megszokott standok sokasága között. A bálteremben lévő standok közül viszont néhányban igen érdekes "árazásokat" lehetett látni - tapasztaltabb vendégek így jobban jártak a márka kóstolójára való beüléssel, mint kuponokkal végigkóstolni mondjuk a Bruichladdich sorát. Talán a tapasztalat vezérelte azokat is akik pillanatok alatt szétkapkodták a jegyeket rá...

Masterclassokból idén sem volt hiány, a whisky-rajongók mellett az egyéb párlatok iránt érdeklődők is tudtak választani egy kis szakmázáshoz, vagy kiszakadáshoz a standok melletti zsongásból. A vasárnapi program whisky-témában meglepően erős volt, az évek óta hiányzó Bruichladdich mellett három független palackozó is képviseltette magát, úgy mint Bert az Asta Morrissal, a Morrison & Mackay és az Atom Brands által hozott Boutique-y whiskyk is. Egy szakmailag ilyen erős előadás-sorozatot egy napra tenni furcsa volt, 4 kósolót végigülni, plusz jelen lenni napközben a rendezvényen azért testileg megterhelő, valamint a vasárnap egyébként is a nyugodtabb, kevésbé látogatott nap szokott lenni. Talán ezek folyományaként, a Boutique-y kóstoló igazán nagy blamába fordult a 3, azaz három(!) résztvevővel. A szervezők remélhetőleg levonják a tanulságokat és megteszik a szükséges lépéseket, ugyanis egy feltörekvő piacon ilyen nem fordulhat elő többször...
A Boutique-y már nagyjából egy éve elérhető a WhiskyNet kínálatában, tehát  volt idő a márka menedzselésére, de valószínűleg nem segített az sem, hogy az anyavállalat nevével fémjelezték az előadást és magát a standot is. Még a tapasztalt whisky-fogyasztók közül is - akik ismerik magát a Boutique-y márkanevet - volt aki elment a stand mellett, pedig az ottani üvegek közül került ki a hétvége egyik kedvence, egy igazán pazar Clynelish 23 éves palackozás...

A Bruichladdich-nál ilyen probléma nem volt, lévén, hogy a kóstolóra a jegyek nem tartottak ki egy napnál tovább, így a vasárnap egyik legbiztosabb előadása volt.  A masterclass-t Mateusz Zabiegaj, a márka nagykövete vezényelte, egy igazán informatív előadáshoz egy pazar sorral festett alá, köztük egy remek, 374 darabos limitált palackozással, a Bruichladdich The Laddie Valinch #46-os tétellel.

A nap végét az egyik legcoolabb arc, Bert Bruyneel és az Asta Morris kóstoló dobta fel, mely palackozó iránt egy kis, de annál lelkesebb csoport szinte vallásos rajongással viseltet. A szervezők talán nekik - nekünk - is köszönhetik, hogy az Asta Morris kóstolót sikerült feltölteni, ugyanis a szombati nap során elterjed a pletyka, hogy ott is hasonló blama készülődik, mint a - sajnos csak utólag kiderült - Boutique-y előadáson. Egy 12 órás, intenzív gerilla-marketingkampánnyal az egyik legnagyobb facebook csoportban, és a személyes profilokon való megosztással végül egy szuper társaság gyűlt össze. Bert-nek pedig hála egy nagyon szórakoztató kóstolón mehettünk végig 3 friss palackozáson is, egy 29 éves ex-bourbon Glen Moray, egy izgalmas Trinidad rum finishelt BenRiach és a teaspooned Laphroaig Pete Series-en. Utóbbi sajnos a mai napig nem elérhető a WhiskyNet kínálatában, pedig egy nagyon jó Laffinak találtatott. Az 5 tétel további két palackja már szerepelt egy korábbi WhiskyNet-es kóstolón.

És akkor az említett rajongói-csoport a whisky-ipar rocksztárjával :)

Az idei Whisky Show egy hagyományosan remek rendezvénysorozat újabb állomása volt, tele jófej, nyitott emberekkel, akikkel bármelyik standnál lehet egy jót beszélgetni. Ugyanígy nyitottak a lepárlók emberei, a standoknál álló személyzet, illetve a hostess-lányok is mindig segítőkészek.
Viszont a szervezést tekintve még mindig van néhány bosszantó apróság. Ilyenek például a már korábban említett jegyek elérhetősége és masterclassok kihirdetése közötti szakadék, a kevés előzetesen rendelkezésre álló információ, ami megnehezíti a felkészülést a hétvégére, a bál-teremben található harapnivalók kínálata vagy a kicsit becsiccsentett felszolgálók modora.
Mégis, jónéhány aspektusban fejlődik a rendezvény, akár a szervezőket, akár a vendégeket nézzük. Egyre tudatosabb a vásárlóközönség is, ami látszik például a Morrison & Mackay Cárn Mór palackjainak idei népszerűségén is vagy akár azon, hogy egyre több egyen-pólós társaságot lehet látni a rendezvényen, és nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is.

Fejlődünk Béláim, csak így tovább!