Amikor augusztus elején megjelent a Glengoyne hírfolyamában a bejegyzés, hogy a hónap végén egy rendkívüli rendezvényre kerül sor az online közösségi térben, akkor mint lelkes rajongójuknak, egyből felcsillant a szemem és jajdult fel a pénztárcám is egy és ugyanazon pillanatban. 
Mióta valaki félig főzte csak át a denevért a csigatészta mellé, azóta megszaporodtak az online rendezvények is, és ez alól persze a whisky kóstolók, show-k és fesztiválok sem voltak kivételek. A srácok a Vadludak völgyéből azonban még csavartak egyet a dolgon, hogy még személyesebbé és leginkább egyedivé tegyék a Cask Unlocked rendezvényt. A receptjük egyszerű és nagyszerű. Nem csak online lekóstoltatnak egy sort, hanem a végén a hordóminták közül a kedves közönség megszavazza azt az egyet, ami aztán lepalackozásra kerül, mint a legújabb Glengoyne Single Cask kiadás. Egy kicsit olyan ez, mint amikor VV Beszavazó show volt, csak ebben több a kontent.

Ott ültem tehát augusztus 28-án este a kis szettemmel, mely rekordidő alatt megérkezett a lepárlóból, és vártam Stohl Bucit, hogy elinduljon egy izgalmas kóstolás, szavazás, majd megtudjuk, hogy melyik versenyző hordó jut el majd addig, hogy szeptemberben lepalackozzák. A hangulatról és szakmai háttérről Robbie Hughes, a Glengoyne lepárló managere és Gordon Dundas, a márka nagykövete gondoskodott. Rájuk hangulat szempontjából soha nem lehet panasz, alapból elviszik a show-t. Mellettük még Rosalind Erskine, a The Scotsman Food and Drink rovatának vezetője, blogger, Blair Bowman, whisky szakiró és tanácsadó, valamint Christopher Coates, a Whisky Magazine szerkesztője vett aktívan részt a kóstolásban. 

De inkább nézzük a felhozatalt, hogy Robbie milyen hordókat válogatott össze az estére. Egyben saját jegyzeteimet is megosztom, melyeket frissen, a dramok előtt, közben és után véstem fel.

"A" minta, a 3550-es számú bourbon hordó, 54,9% ABV, 2004-ből:

Szín: Szalmasárga

Illat: Maga a vaníliás csoda, lehengerlő. Ennél tisztábban régen éreztem a bourbon hatását, ami tökéletesen jön a fás, enyhén citrusos, friss jegyekkel. 

Íz: Roppanósan élénk íz, melyben dominál a vaníliás süti, gyümölcskenyérrel és kis csokoládé öntettel. Vizet igényli, egyrészt tényleg tompítja az alkoholt, másrészt sokat nyitott az ízeken.

Lecsengés: Szép hosszú, édes vonal, amit remekül kiegészítenek a fás jegyek.  

"B" minta, a 38-as számú portói hordó, 55,6% ABV, 2005-ből:

Szín: Borostyán-sárga

Illat: Már elsőre orrbavágnak és lerohannak a portóis illatok. Ez talán elsőre túl durvának hangzik, mert egyáltalán nem offenzív a hatás, viszont garantáltan leüt a lábadról. Mintha belenyomnád az orrodat egy folyékony gyümölcskosárba és onnan aztán nem is akarod kivenni. 

Íz: Tökéletes összhang az illattal, de ott van még a melengető olajosság, az olvasztott csokoládé, a lekvár. Vízre szinte alig van szükség, úgy tökéletes, ahogy van. 

Lecsengés: Hosszú, mint a vonatfütty, és nem enged el, ott marad, elkísér. 

És amíg a közönség elégedetten cuppog, addig Robbie elengedi a legfontosabb infót. Ez egy full portói érlelés, azaz, mind a 15 évet abban a port pipe hordóban töltötte a párlat. És ez a hordó, ami 1977-től majdnem harminc évig tartalmazott bort, csodálatosan dolgozott és nem nem nyomta agyon a beletöltött whisky-t. 

"C" minta, 2422-es számú refill sherry hordó, 58,9% ABV, 2006-ból:

Szín: Aranysárga

Illat: A Glengoyne-ra olyan jellemző, szofisztikált, de mégis mélyen sherry-s jegyek. Hozza azt, amit elvárnak tőle, tökéletesen, precízen, senkinek szava nem lehet.

Íz: Visszafogottan édes, mégis mélyen gyümölcsös. Ez a gyümölcsösség pedig tökéletesen működik az európai tölgy kicsit fűszeres, száraz vonalával. Egekig lehetne magasztalni a balanszot, ha nem tudnánk, hogy a Glengoyne pont ebben a legjobb.

Lecsengés: A szilva és a málna mellett ott marad egy kis borsosság, nagyon kellemes lecsengést adva. Nincs kérdés, a lecke tökéletesen fel lett mondva, csillagos ötös, de a felkérdezők ezt el is várták.

"D" minta, 911-es szamú hordó, madeira finish, 56,7% ABV, 2007-ből:

Szín: Erős aranysárga

Illat: Kerek és tömör, elragadó lekváros illat, ami nem kérdez, hanem beeszi magát az orrba és ott is marad. Pont olyan, mikor a nagyi lekvárját kinyitottad a spájzban, de a sötétben az orrod hegye is beleért az üvegbe.

Íz: Itt van egy kis csavar, mert a lekvár mellé betársul egy kis keserű, sült banános szekunder íz, ami igen pikánssá teszi aztán a lecsengést.

Lecsengés: ottmarad ez a kis perverz kesernyés banános vonal, ami viszont egyáltalán nem kellemetlen, sőt!  

18 hónap madeira bor finishelés tökéletesé tette a párlatot, az egyik legjobb madeira utóérlelés, amit eddig kóstoltam!

Bár menet közben felvillantották a szavazás állását, ahol még a madeira vezettet, a szavazás végére elsöprő győzelmet aratott a portói hordó. Robbie elárulta, hogy ő is emellett a hordó mellett tette le a voksát. Mellesleg én is. Így nem is telt el pár percnél több, és már fent is volt a webshopban a Cask of the Moment sorozat legújabb üdvöskéje, és eljött az a pillanat amikor a pénztárca csendben felsírt... Bár az ár egy single cask, cask strenght, full portói 15 éves top cuccért talán nem is sok. Most már csak a futárt várom...

Gergely R - BPWT