Highland Park 25 year old, 2006 körüli palackozás (puha fekete dobozos), 48,1%

A 2017 előtti Highland Park alapsorban nagyon szerettem azt az őszinteséget, ahogy átadta a whisky a lepárló sajátos karakterét. Minden kiadás máshogy, de mégis konzisztensen és direkt módon közölte velünk a Highland Park gént. Méz, növényi szárak zöld íze, selymes füst szép harmóniában. A 12 éves frissen, a 15 éves hihetetlen zöld növényi ízekkel, a 18 éves harmonikusan és elegánsan, a 25 éves érett mélységekkel, a 30 éves pedig fantasztikus tűzijátékkal. Nem volt trükközés az érlelésekkel és utóérlelésekkel, nem volt máshonnan vásárolt maláta a termelési volumen megnöveléséhez, nem volt ezerféle kiadás, vikingmarketing, agyoncirádázott palackok és más szemfényvesztés. A recept egyszerű volt: helyi tőzeggel füstölt helyi malátából készülő kiváló minőségű párlat került a szigorúan kontrollált, kiváló minőségű hordókba. Ez a 25 éves palackozás tökéletesen beleillik a 2017 előtti sorba. A 80-as évek legelején párolták le. Sötét szín, mézes-hangás Highland Park illat, trüffel és konyakmeggy, édes narancslikőr, mazsola, zöld növényi aromák. A füst nem tolakszik, csak hátulról teszi összetettebbé az illatot. Érződik a kor az illatok mélységén. A jól ismert zöldes-hangás, mézes HP íz enyhe füsttel játszik, a háttérben narancsolaj, csoki, még hátrébb vaniliakrém, pici vajaskeksz, a növényi ízekbe finoman belefonódik a tölgyfahordó fanyarsága. A lecsengés hosszú, édesbe hajló de füstös, zöld, konyakos, elegáns, mégis mozgalmas. Régi idők míves tárgyai jutnak eszembe, sötét faragott bútorok, réz és üveg teleszkópok, a tudomány lázas hőskora. Az asszociáció valószínűleg onnan ered, hogy szerintem a 70-es és 80-as évek volt a whisky készítésnek az a korszaka, amikor már minden adott volt a kiváló minőségű whiskyk készítéséhez, de a tömegtermelés még nem képviselt akkora nyomást, ami kompromisszumokat kényszerített volna a lepárlókra. Automatizálásról még nem nagyon lehetett beszélni, a whisky alapvetően kézműves módszerekkel készült. Ebben az időszakban párolták le ezt a 25 éves Highland Parkot is. Volt egyszer kérdés, hogy ha ezután egyetlen whiskyt ihatnék korlátlan mennyiségben, melyiket választanám: hát mondjuk ezt.

Highland Park 25 year old, korai 90-es évekbeli palackozás, 53.5%

A korai 90-es évekbeli palackozás illata jóval összeérettebb, mint a 2006 körüli palackozásé. Idős rumba áztatott mazsola, nagyon öreg konyak, beszáradt narancsolaj, gyógynövényszirup és gyógyszeresség. Itt van persze a jól ismert hangás-mézes növényi zöld is, de a füst szinte csak gondolatban. Az ízben ott a Highland Park alapkarakter, de hatása egészen más: sokkal mélyebb, összeérettebb. Több az étcsokoládé idősebb a konyak, a meggy egészen megaszalódott már, a vajas kekszet pedig biztosan rég megette valaki. Több az olajosság, több a fa az ízben. A lecsengés olyan méltósággal hömpölyög a szájban, mint egy hatalmas folyam. Gyógyszeres és gyógyfüves jegyeket is hoz. Régi bútorok illatának emlékét. Idős konyakos étcsokoládét. Meg persze a zöld növényiséget és a füstöt is. Szép lassan változik és szerencsére nagyon hosszan tart.

Az élet szép, és alapvetően minden rendben van. Legalább is addig, amíg ez az íz teljesen el nem múlik